A HTML formátumú szövegfájlban használhatunk listákat is, amelyek szövegszerkesztôkbeli megfelelôi a felsorolások és bajuszos bekezdések.
A számozott bekezdések (felsorolások) megfelelôje a számozott lista, az ún. "bajuszos" bekezdések megfelelôje pedig a számozatlan lista.
A harmadik lista típus pedig a leíró lista, ahol az egyes lista elemekhez tartozhat egy hosszabb leírás is.
A számozott listát az <OL> és az </OL> utasítások közé kell zárni. A számozatlan listát pedig az <UL>, </UL> utasításpár közé.
Mindkét típusú listában használhatjuk a listafejlécet, melyet az <LH> utasítás vezet be - az </LH> pedig zár! Mindkét listatípusban a listák sorai az <LI> utasítással kezdôdnek - és nem használatos a lezáró párjuk!
A fentiekbôl közvetkezik, hogy a listasorok egy <LI> utasítástól a következô <LI> utasításig, ill. a lista záróeleméig tartanak.
Az alábbi példában látható, hogy a különbözô listákat egymásba is ágyazhatjuk, akár több szint mélységben is. A böngészôprogramtól függ, hogy hány szintet tud egymástól megkülönböztve megjeleníteni:
<P>
Normál szöveg
<P>
<OL>
<LH>A számozott lista fejléce</LH>
<LI>Elsô sor
<OL>
<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
<LI>Elsô elem
<LI>Második elem
<LI>Harmadik elem
</OL>
<LI>Második sor
<LI>Harmadik sor
<LI>Negyedik sor
</OL>
<P>
Normál szöveg
<P>
<UL>
<LH>A számozatlan lista fejléce</LH>
<LI>Elsô sor
<LI>Második sor
<UL WRAP=horiz>
<LH>A beágyazott lista fejléce</LH>
<LI>Elsô sor
<LI>Második sor
</OL>
<LI>Harmadik sor
</OL>
<P>
Könyvtárlista:
<BR>
<DIR>
<LI>Elsô tag
<LI>Második tag
<LI>Harmadik tag
<LI>Negyedik tag
</DIR>
<P>
Menülista:
<BR>
<MENU>
<LI>Elsô menü
<LI>Második menü
</MENU>
<P>
Normál szöveg
<P>
<HR>
<P>
<DL>
<LH>A leíró lista fejléce</LH>
<DT>Elsô sor
<DD>Az elsô sorhoz tartozó leírás, lehet hosszabb szöveg is.
A leírás tördelése automatikus. Szépen igazodnak a betördelt sorok
az elsô sor kezdôpontjához.
<DT>Második sor
<DD>A második sorhoz tartozó leírás
</DL>
<P>
Normál szöveg
<P>